Egészség megőrző klub

Június 14-én ismét klub!

Tisztelt Pácienseink! Az idei szezon utolsó klub összejövetele lesz 14-én. dr. Török Szilárd lesz a vendégünk a Semmelweis Egyetem Transzplantációs klinikájáról.

Tovább »

Eddigi témáink a klubban

Tisztelt pácienseink! Gondoltam, a jövőre nézve és az érdeklődést fokozva felsorolom, milyen témák hangzottak el eddig a klubban. Kérem további javaslataikat olyan témákat illetően, amikről szívesen hallgatnának előadást.

Tovább »
További klub hírek »

Hasznos információk

Influenza oltás 2017/2018

Tisztelt Pácienseink!
Az alábbi tájékoztató az ÁNTSZ hivatalos közleménye alapján lett összeállítva.

Az influenza vírusa rendkívül változékony, időről időre módosul, ehhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodni kell. A WHO a szervezethez beérkező jelentések alapján évről évre ajánlást dolgoz ki az influenza elleni vakcina összetételére. Az északi félteke számára az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott aktuális vírustörzseket mindig februárban ismerhetik meg a gyártók, akik ez alapján kezdik meg az oltóanyag előállítását.
A WHO és az EMA a 2017/2018. évi influenzaszezonra a trivalens influenza elleni vakcina előállításához az északi féltekén
– az A/Michigan/45/2015 (H1N1) pdm09-szerű,
- az A/Hong Kong/4801/2014(H3N2)-szerű,
- a B/Brisbane/60/2008-szerű influenza vírustörzseket ajánlja.

Az előző évihez képest változott a trivalens vakcina összetételében a H1N1 vírustörzsre vonatkozó ajánlás

Az oltandók körének meghatározása
A) Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyosságának, valamint a halálozások számának csökkentése érdekében az alábbi kockázati csoportok részesülhetnek térítésmentes influenza elleni védőoltásban:
– a 3 évesnél idősebb
• krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
• súlyos elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzésfunkciójú betegek;
• szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magasvérnyomás-betegséget);
• veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotú betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
• krónikus máj- és vesebetegek;
• anyagcsere-betegségben szenvedők, pl. diabetes;
– a várandós nők
– azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenzaszezon idejére tervezik;
– az ápolást, gondozást, rehabilitációs átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek;
– a tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt);
– a 60 éven felüliek, az egészségi állapotuktól függetlenül.
B) A fenti kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek:
– az egészségügyi dolgozók, különös tekintettel a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a szülészeti-nőgyógyászati, a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyekre, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozók (beleértve a védőnőket is),
– az ápolást, gondozást nyújtó egészségügyi/szociális intézmények dolgozói.
C) Az állati és emberi influenzavírusok keveredésének megelőzése és a géncsere lehetőségének csökkentése érdekében fel kell ajánlani a térítésmentes védőoltást a sertés és baromfi tartásával, valamint ezen állatok szállításával szervezett munkavégzés keretében foglalkozó személyeknek. Védőoltásban részesíthetők továbbá a baromfi feldolgozókban, és a vágóhidakon dolgozók, valamint mindazok, akik az állati eredetű influenzavírussal fertőzött vagy arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozhatnak. Az influenzaoltások megszervezése a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok segítségével történik.
D) A migránsokkal munkavégzésük során, vagy szervezett segítségnyújtás keretén belül közvetlen kapcsolatba kerülő személyek:
a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézmények, a befogadó állomások és a közösségi szállások, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállások dolgozói,
b) a migránsok tömeges szállítását hivatalosan végző személyek,
c) a Magyar Vöröskereszt, és egyéb civil, ill. egyházi karitatív szervezetek munkatársai.


Akik a fenti csoportokba nem tartoznak bele, térítés ellenében vehetnek igénybe influenza elleni védőoltást. Többféle oltóanyag is elérhető a gyógyszertárakban. Hazánkban ezek a készítmények vénykötelesek. Az oltásra igényt tartókat recepttel látjuk el. Miután megvásárolták a gyógyszertárban az oltóanyagot, egyeztetett időpontban jelentkezzenek a rendelőben oltásra.

Az oltás megtörténtét dokumentálni kell!!!!! Létezik a „14 éven felüliek oltási könyve” elnevezésű füzet. Felnőttek esetében ebben a füzetben lehet dokumentálni a különböző típusú oltásokat. Akinek van ilyen füzete az hozza magával a régit, ha eddig nem volt, kérjük vásároljanak a papírboltban.
Tekintettel arra, hogy az influenza és a Streptococcus pneumoniae okozta tüdőgyulladás csaknem azonos kockázati csoportba tartozó személyeket veszélyeztet, továbbá, hogy az influenza szövődményei között igen gyakoriak a S.pneumoniae okozta másodlagos bakteriális tüdőgyulladások, célszerű az influenza elleni védőoltásra jelentkező, idült szív-, keringési, légzőszervi és anyagcsere-betegségben szenvedőknek, a csökkent védekező képességű felnőtteknek és a 60 éven felülieknek javasolni a pneumococcus elleni védőoltást is. Ehhez vényre felírható, térítésköteles pneumococcus elleni oltóanyagok állnak rendelkezésre a gyógyszertárakban.

Sok érdekességet és hasznos információt olvashatnak az alábbi honlapokon mind az influenza, mind a pneumococcus oltásokról:

http://www.vacsatc.hu/?Vir%E1lis-olt%F3anyagok&pid=37

A http://www.vacsatc.hu/?Nyit%F3lap&pid=1 honlapot különösen ajánlom figyelmükbe, mert itt minden, ami védőoltásról tudható és tudni kell, megtalálható!

Az oltások beadására elkülönített időpontot határozunk meg.
Előre láthatóan ez:

Szerda: 15-17 óra Csütörtökön: 10-12 óra


Lőfegyver viselési alkalmasság

Háziorvos CSAK sport és önvédelmi célú lőfegyver viseléshez adhat ki egészségügyi alkalmassági igazolást. Az ehhez szükséges vizsgálatok jórészt a rendelőben elvégezhetők, szükség esetén kell csak szakorvosi vizsgálatot igénybe venni. A vizsgálat nem Eü. Alapból finanszírozott tevékenységnek számít, térítési díja van, amely helyben a rendelőben fizetendő. (7200 Ft.)

A kapcsolódó információkat innen töltheti le »

A 22/1991 NM rendelet hivatkozik a 253/2004 Korm. rendeletre. Az idézett 23§ a sport célú, a 24§ a vadászati célú, míg a 25§ az önvédelmi fegyverekről szól.

Tehát a jogszabály változásának megfelelően pszichológiai vizsgálat csak az első fegyverviselési engedély megszerzésekor, ill. bizonyos betegségek, problémák fennállása esetén szükséges az időszaki vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat során a II. alkalmassági csoport esetében.
Az új szabályozás szerint a lőfegyver viselési engedély és a gépjármű vezetői engedély életkori szabályozása azonos és egyszerre kiadható a két engedély egy összegért!!! Érdemes odafigyelni, hogy mikor melyik engedély jár le és összehangolni a vizsgálatot!


Kórházi területi ellátás

Amennyiben valakinek kórházi kezelést, ill. a helyi szakrendelő kompetenciáját meghaladó szakellátást igénylő betegsége van, akkor a területileg illetékes, illetve ügyeleti ellátást nyújtó kórházba, szakrendelőbe utaljuk. Az adott szakterület szempontjából területileg illetékes fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények 2012. július elseje után megváltoztak. A jogszabály szerint a területi illetékesség a beteg állandó lakcíme, ill. a háziorvos telephelye szerint illetékes fekvőbeteg intézményt jelenti. Ezek listáját alább mellékeljük. Tehát ha egy a praxisunkba tartozó beteg szentendrei állandó lakcímmel rendelkezik, akkor oda kell mennie, ahova Szentendre tartozik, ha valaki budapesti illetőségű, akkor mehet a lakhelye szerint illetékes, ill. Szentendre szerint illetékes kórházba is. A kórházak egyébként a lakhely szerinti területet preferálják.

Hasi sebészet, baleseti sebészet, akut szívinfarktus, esetében a megszervezett ügyeleti beosztás szerinti aktuális ügyeletes kórházba viszik a beteget, amelyről mindig a központi ágynyilvántartó tájékoztatja az ellátó orvost.

A fenti ügyeleti beosztást igénylő ellátásokon kívül természetesen változatlanul lehetőség van a területileg nem illetékes fekvőbeteg intézményekbe is menni, azonban innen szükségünk van egy un. „Befogadó nyilatkozat”-ra. Ennek az a lényege, hogy a fogadó kórház nyilatkozik arról, hogy el tudja látni a területileg nem oda tartozó beteget is. Erre írásos formában van szükségünk. Elvileg csak ennek birtokában állíthatjuk ki a beutalót a kórház, ill. szakrendelő felé.

Korházi területek:
Budapest »
Szentendre »
Pest megye »


Mihez NEM kell beutaló?!

1. Bőrgyógyászat
2. Szemészet
3. Nőgyógyászat
4. Sebészet
5. Baleseti sebészet
6. Elmegyógyászat
7. Onkológia
8. Urológia
9. Fül-, orr-, gégészet

Jogszabály szerint egy beutaló érvényessége nem jár le sohasem!
Egyes intézmények azonban belső szabályozás alapján megszabják, hogy az adott helyen meddig fogadnak el egy beutalót. Szentendrei rendelőintézetben ez jelenleg 1 év.
A szakorvos által rendszeresen gondozott beteg visszarendelése, kontroll vizsgálata során (speciális gyógyszerek szakorvosi javaslatának meghosszabbításához) nem kell beutalót vigyen magával akár milyen hosszú idő után is rendelték vissza. Néhány szakrendelésen bizonyos idő eltelte után mégis kérnek beutalót. Ezt az adott szakrendeléseknél jó tisztázni.


Receptírásról

Vannak recept köteles és recept nélkül is kapható gyógyszerek.
A vény, azaz recept köteles gyógyszerek között sok szempontból vannak különbségek.
Egyes gyógyszerek vény kötelesek, de nincs rajtuk semmilyen támogatás. Ilyenek pl. a fogamzásgátló tbl-k, lázcsillapítók stb. Ezek tehát teljes áron kaphatóak, de recept nélkül nem adják ki a patikában.
Vannak, az un. normatív támogatással kapható, vényköteles gyógyszerek. Ilyenkor a recepteken az 1. kockában van az X. Ide tartoznak pl. a vérnyomáscsökkentő, egyéb szív, vércukor, koleszterin kezelésre használatos gyógyszerek, antibiotikumok. Persze még sok egyéb is.
Vannak olyan esetek, amikor egy betegnek komolyabb, de nem nagyon súlyos betegsége van, ilyenkor kiemelt állami támogatással kaphat gyógyszereket. Ennek mértéke változó. 50-70-90%. Ez szakorvosi javaslathoz kötött, ami általában évente lejár, de lehet 3 hónap, fél év is, a szakorvos döntése alapján. Sajnos a háziorvosnak a javaslat lejárta után nincs módjában kiemelt, un. Eü. emelt. kategóriában felírnia a gyógyszert. Ilyenkor választhatjuk a normatív felírást, csak az jóval többe kerül a betegnek. Jó időben odafigyelni, hogy mikor fog lejárni a javaslat, időben fel kell keresni a szakorvost, amihez gondozott beteg esetén beutaló nem szükséges. Ebbe a csoportba tartoznak pl. a depresszió elleni, egyes szívgyógyászati, az asthmás gyógyszerek, sok újfajta, a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer stb.
Amikor valakinek még komolyabb betegsége van, akkor az adott betegségre vonatkozó gyógyszerek ingyen (ill. 350 Ft. dobozdíj) fizetése mellett járnak a betegnek. Ezek is szinte minden esetben szakorvosi javaslathoz kötöttek, ill. egyesek közülük csak szakorvos által írhatóak fel. Ilyenek a daganatos betegek gyógyszerei, a súlyos pszichiátriai betegek gyógyszerei, az inzulinok, speciális, ritka betegségek gyógyszerei.
A gyógyszerekről szóló receptek 90 napig, és most már a gyógyászati segédeszközök receptjei is 90 napig érvényesek. A 90 napból az következik, hogy egyszerre max. 3 havi gyógyszerrel tudjuk ellátni a betegeket.

Tekintettel arra, hogy a TB felé havi jelentési kötelezettséggel tartozunk, amit elektronikusan teszünk, egyértelmű, hogy a korábbi kézzel történő recept, beutaló stb. írások ideje lejárt. Ezért, ha lehet az orvosi ellátások a rendelőben kell, hogy történjenek. Akinél ez nem lehetséges, utólag be kell, hogy kerüljön a receptírás ténye a rendszerbe.
Mindezt a helyzetet bonyolítja a közgyógyellátás rendszere, de azt külön részletezzük.
A számítógépes szoftver rendszeresen frissítve van, ezért mindig tudjuk tájékoztatni a pácienseket az adott készítmények áráról, rendelhetőségéről. Ki tudjuk keresni az azonos hatóanyagú, különböző gyárak által gyártott termékeket, össze tudjuk hasonlítani őket.

A fentieken túl van egy belső – rendelőn belüli – szabályozási rendszerünk is.
Ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségeik miatt rendszeresen gyógyszert szedő pácienseink rutin receptírásra jelentkezhetnek a nővérnél is, ő viszont egyszerre csak 2 hónapra adhat ki receptet és maximum 3 alkalommal. Utána az orvosnál kell jelentkezni kontroll céljából. Erre azért van szükség, mert ha csak 3 alkalommal kiadunk 3 hónapra receptet, közel egy évig az orvos nem is találkozik a pácienssel. Pedig a krónikus betegségek gondozása legalább fél éves gyakorisággal való vizsgálatot tesz szükségessé!

A későbbiekben az egyes központi szabályozási változásokról az aktualitások között tájékoztatjuk pácienseinket folyamatosan.


Közgyógyellátásról

A közgyógyellátás rendszere az OEP honlapján részletesen olvasható. Valószínűleg sokkal precízebb összefoglaló olvasható itt, mint ahogy én meg tudnám fogalmazni. Kérem, hogyha valakit érdekel, vagy érintett, figyelmesen olvassa el az alábbi részletes tájékoztatót. Minden kérdésre kielégítő választ kaphatnak.

Elérési út:
1. www.oep.hu
2. lakossági oldalak
3. Bal oldalon kiválasztani: Ellátások Magyarországon
4. Ezek után középen az ellátások betegség esetére részben találja meg a közgyógyellátás részt.
5. Ezt megnyitva részletesen olvashatja az aktuálisan érvényes információkat.

Itt gyorsan kiemelem, hogy kik jogosultak KGY ellátásra 2012.04.14-től

Közgyógyellátásra jogosultak köre
2008. január 1-jét követően az alanyi jogon megállapított közgyógyellátási jogosultság időtartama két év, normatív és méltányossági alapon pedig egy évre állapítható meg a közgyógyellátási jogosultság.
Alanyi jogon
1.
az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
a központi szociális segélyben részesülő;
a rokkantsági járadékos;

2012. április 14-étől továbbá
1.
-az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
-az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
-az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
2012/03 Hatályos: 2012. április 14-től

1.
-az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az előző két pont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
-az, aki az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult
-az, aki öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a 7. vagy 8. pont hatálya alá tartozott;

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok a személyek, akik az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesülnek és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak és
a) a 2011. december 31-én fennállt közgyógyellátásra való jogosultságukat 2011. december 31-ét követően arra tekintettel szüntették meg, vagy
b) a közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmüket 2011. december 31-ét követően arra tekintettel utasították el, hogy részükre öregségi nyugdíjat állapítottak meg, a jogosultságot megszüntető vagy a kérelmet elutasító döntést a jegyző a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIV. törvény hatálybalépését követő harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja.
Normatív alapon megállapított jogosultság
Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának – az egészségbiztosító által szakhatósági állásfoglalásban elismert – költsége meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 10%-át [2012-ben 2.850 Ft-ot], feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [2012-ben 28.500 Ft], egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át [2012-ben a 42.750 Ft-ot].
Méltányossági alapon megállapított jogosultság
A települési önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek mellett, méltányosságból is megállapítson közgyógyellátásra való jogosultságot.
A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzat a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összeg 30%-ának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára egy éves időtartamra.


Annyiban egészíteném ki a fentieket, hogy Szentendre város azon polgárai számára, akik a 80. életévüket betöltötték és legalább 10 éve állandó lakosok a városban, korábban jövedelemtől függetlenül KÖZGYÓGY ellátást biztosított. Ez 2012.04.14 után megszűnt!


Mozgáskorlátozott igazolás kiadhatósága

A rokkant igazolvány (parkolási kártya) kiadhatósága jelentősen megváltozott 2011.07.01-től!!

A jelenlegi szabályozást a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről
tartalmazza részletesen. A legfontosabb mondatokat az alábbiakban kiemelem:

2. § E rendelet alkalmazásában
a) súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősülő súlyosan fogyatékos személy, (a törvényből az adott részlet: a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos) )

ab) a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy, (a rendeletből az adott részlet: L) Mozgásszervi fogyatékosságok

1. Egy végtag vagy egy jelentős szegmentjének hiánya. Veleszületett vagy szerzett végtaganomáliák, ha tartós funkciózavarral járnak.

2. A központi idegrendszer sérüléseire visszavezethető súlyos mozgászavarok, bénulások.

3. A gerincoszlop és a mellkas deformitása, amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési, illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség különleges gyógykezelést igényel, ha műtét (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése szükséges (a viselés ideje alatt).

4. Achondroplasia.

5. Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége, állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul, ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.


ac) a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy;

4. A jogosultság megállapítása
7. § (1) A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatalnál (a továbbiakban: hivatal) minden év március 31-éig lehet benyújtani.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni
a) a 4. § (1) bekezdésének vagy az 5. § (1) bekezdésének megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli,
b) szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.
(3) A kérelemhez mellékelni kell
a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló,
aa) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát, vagy
ab) az Mr. 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát, vagy
ac) a szakértői szerv vagy jogelődje által az egészségkárosodás minősítése során kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatát, és
b) a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének, az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvéleménynek a fénymásolatát, valamint nyilatkozatát arra nézve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, és
c) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, továbbá a 2. § g) pont ga)–gb) alpontja esetén a hozzátartozói kapcsolatot, a 2. § g) pont gb) alpontja esetén a közös háztartásban élést igazoló dokumentum fénymásolatát, a 2. § g) pont gc) alpontja esetén az önkéntes szerződés fénymásolatát, és
d) a 6. § (3) bekezdés
da) a) pontja szerinti esetben a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,
db) b) pontja szerinti esetben a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,
dc) c) pontja szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,
dd) d) pontja szerinti esetben a szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményét, és
e) a súlyos mozgáskorlátozott és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint nem részesült ő maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és
f) a 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötését vállalja.
(4) Az 1. § c)–d) pontja szerinti személynek a közlekedési kedvezmény iránti kérelméhez – a (3) bekezdésben meghatározottakon túl – csatolnia kell
a) a tartózkodási engedély másolatát,
b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat,
c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.
(5) Ha a kérelmező az érvényes vezetői engedély fénymásolatát, a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a tartózkodási engedély másolatát vagy a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti dokumentumot nem mellékeli a kérelméhez, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

Nem egyszerű a megértése, de a lényeg, hogy csak nagyon súlyos mozgáskorlátozottság esetén adható rokkant parkolási kártya.
Ha további kérdéseik vannak, állunk szívesen rendelkezésére.


Szentendrei gyógyszertárak

Pismány Patika
(2000. Szentendre, Fiastyúk utca 11/c., Tel/Fax: 26/505-779; 26/505-780)

Andrea Patika
(2000. Szentendre, Hamvas Béla u. 2., Tel: 26/310-828; 26/505-398)

Városi Gyógyszertár
(2000. Szentendre, Kanonok u. 4.,Tel: 26/310-487)

Szent Endre Gyógyszertár
(2000. Szentendre, Paprikabíró u. 1/a.,Tel: 26/310-868)

Vasvári Patika
(2000. Szentendre, Sas u. 10., Tel: 26/312-825, Fax: 26/500-825)


Jogosítvány hosszabbítás

2011. január 1-én módosult a gépjármű vezetéshez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálata. A 22/1991 NM rendelet módosult. Szigorúbbá vált a megítélése az egyes betegségeknek, ill. szakorvosi vizsgálatoktól teszi függővé az alkalmasságot. A rendeletből kiemeltünk részeket, amik igazán fontosak.

1. §
(1) A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető-jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.
..
(4) Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni.
...
3. §
(1) A közúti járművezető-jelöltet, illetőleg a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki nem a b) pont szerinti 2. alkalmassági csoportra kérte egészségi alkalmassági vizsgálatát;
b) a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet, vagy kíván vezetni, valamint, akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak.
...
5. §
(1) Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a
a) 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
b) 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltött be, 5 évenként;
c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
(2) A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
a) 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként;
b) a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként;
c) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
...
(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatra az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb határidőt is megállapíthat – a (4)–(5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel –, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető egészségi állapota azt indokolja.
(4) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határideje nem lehet hosszabb (ez a cukorbetegekre vonatkozik)
a) 5 évnél az 1. melléklet 5.2.1.2. pontja szerinti esetben,
b) 3 évnél az 1. melléklet 5.3.1. pontja szerinti esetben.
....
6. §
A közúti járművezető az 5. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
a) a 7. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította,
b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
c) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, vagy
d) súlyos hipoglikémia fordult elő.
...
20. §
(1) Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.
...
21. §
(1) A 20. § alapján minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél
a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát;
b) bármely eredetű tudatzavart;
c) epilepsziás tüneteket;
d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás- vagy hallászavart;
e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;
f) alkoholelvonó kezelést;
g) kábítószer-függőséget
állapított meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél az egészségkárosodás mértékére vonatkozóan szakértői vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi.
...
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai
1. LÁTÁS
1.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
1.1.1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2–1.1.4. pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.
1.1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.
1.1.3. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg:
a) dioptriaszám túllépése,
b) gyakorlati egyszeműség,
c) látótérszűkület vagy
d) a fényadaptáció kóros voltának gyanúja
esetében.
1.1.4. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének.
1.1.5. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:
a) legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel rendelkezik a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával,
b) látótere vízszintes irányban legalább 120°-os, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé legalább 20°-ot bővül, és
c) látótere középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látása nem terhelt.
1.1.6. Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy csak az egyik szemét használó kérelmező esetében az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha
a) legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel rendelkezik és
b) szemész szakorvos igazolja, hogy
ba) az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve
bb) a szem látómezeje normális.
1.1.7. Ha a kérelmező esetében kettőslátás áll fenn, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg.
1.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
1.2.1. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:
a) legalább 0,8-es – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre,
b) korrekciós lencse használata esetén az a) pont szerinti minimális látásélességet vagy plusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított, jól elviselhető korrekció révén vagy kontaktlencse használatával kell elérni,
c) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és
d) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt.
1.2.2. Ha a kérelmező valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.
1.2.3. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.
1.2.4. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.
2. HALLÁS
Nagyothallás esetén a kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.
3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG
3.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
Az egészségi alkalmasság a 12–13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését.
3.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy
b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.
4.1.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg
a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy
b) szívinfarktuson átesett
kérelmező részére.
4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)
5.1. E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Ha egy 12 hónapos időszakon belül a súlyos hipoglikémia megismétlődik, ismétlődő hipoglikémia fennállását kell megállapítani.
5.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
5.2.1. Cukorbetegségben szenvedő kérelmező esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek mellett állapítható meg legfeljebb 5 év időtartamra.
5.2.1.1. Egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a cukorbetegségben szenvedő tisztában van a hipoglikémia kockázataival és állapotát megfelelően kontrollálni tudja.
5.2.1.2. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyógyszeres kezelés) alatt áll, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg és egészségi alkalmasságát legalább öt évenként felül kell vizsgálni.
5.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, akinél ismétlődő súlyos hipoglikémia áll fenn.
5.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
5.3.1. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg legfeljebb 3 év időtartamra,
a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,
b) a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,
c) az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen – legalább naponta kétszer vagy a vezetést közvetlenül megelőzően – végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,
d) a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és
e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.
6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
6.1. Általános előírások
6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
6.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.2.1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról, az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről.
6.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén,
b) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén,
c) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülésből származó stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza,
d) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén,
e) agysérülést vagy agyműtétet követő egy éven belül.
6.2.3. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság – évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett – akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.
6.2.4. A 6.2.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság
a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,
b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,
c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező, vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után
d) speciális esetekben:
da) tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után, db) oligoepilepszia esetén a kezdettől számított 1 év után,
dc) csak aura jelenség esetén a kezdettől számított 1 év után
állapítható meg.
6.2.5. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy
c) az epilepsziás roham lezajlott és az gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez.
6.2.6. Egyszer vagy többször lezajlott provokált epilepsziás rohamot követően egy év tünetmentesség után az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham(ok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak, a provokáló tényező azonosítható volt, megszűnése dokumentált, és vezetés közben valószínűsíthetően nem ismétlődik, és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett és
c) az EEG eltérést nem mutat.
6.2.7. Vertebrobasilaris keringési zavart követően az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett akkor állapítható meg, ha a megfelelő intézeti kezelések után a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak.
6.2.8. A központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén enyhefokú parézissel az egészségi alkalmasság orvosi szakvélemény, szükség szerint intézeti kivizsgálás alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett állapítható meg.
6.2.9. Agysérülést és agyműtétet követő állapot egy év eltelte után az egészségi alkalmasság – lehetőleg a műtétet végző – egészségügyi szolgáltatónál végzett kontrollvizsgálat eredményének figyelembevételével állapítható meg.
6.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.3.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,
b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,
c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,
d) rosszulléttel eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,
f) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,
g) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,
h) agysérülés vagy agyműtét esetén.
6.3.2. Egészségi alkalmasság – kivéve abban az esetben, ha a kérelmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott – az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,
b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,
c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
7.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon kérelmező esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:
a) súlyos elmezavar,
b) jelentős fokú gyengeelméjűség,
c) a korral járó, súlyos viselkedési probléma vagy
d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségzavar.
7.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
8. ALKOHOLFOGYASZTÁS
8.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
8.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved.
8.1.2. Azon kérelmező számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
8.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
8.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA
9.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
9.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.
9.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre.
9.1.3. A 9.1.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre.
9.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
9.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak
10. VESE-RENDELLENESSÉGEK
Bármelyik alkalmassági csoportba tartozó azon kérelmező számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
11.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
11.1.1. Azon kérelmező számára, aki a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
11.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
11.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
11.3. Azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg, illetve újítható meg.


A rendeletben még számos részlet van, én csak a szerintem legfontosabbakat emeltem ki.


Egészségügyi szolgáltatások térítési díjak

Számos szolgáltatás díja nem eü. alapból finanszírozott, hanem a páciens a helyszínen fizeti ki az eü. szolgáltatónál a vizsgálat díját.
Ennek rendszerét a 284/1997 korm. rendelet szabályozza az alábbiak szerint:

1. Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek
(I. csoport) lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata
a) első fokon 7 200 Ft
b) másodfokon 12 000 Ft
2. Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartásra való
a) orvosi alkalmassági vizsgálata
aa) első fokon 7 200 Ft
ab) másodfokon 12 000 Ft
b) pszichológiai alkalmassági vizsgálata
ba) első fokon 7 200 Ft
bb) másodfokon 12 000 Ft
3. Gépjármű-vezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat
a) ha 40. életévét még nem töltötte be:
aa) első fokon 7 200 Ft
ab) másodfokon 10 800 Ft
b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:
ba) első fokon 4 800 Ft
bb) másodfokon 7 200 Ft
c) ha a 60. életévét betöltötte:
ca) első fokon 2 500 Ft
cb) másodfokon 4 800 Ft
4. Alkohol szintjének kimutatása érdekében végzett vér- és vizeletvétel 4 800 Ft
5. Kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett
a) vérvétel 3 200 Ft
b) vizeletvétel 1 600 Ft
6. Látlelet készítése és kiadása 3 500 Ft
7. Részeg személy detoxikálása 7 200 Ft
8. Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása
7 200 Ft
9. Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat
a) tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy alkalmassági vizsgálata
aa) az egészségi alkalmasság első vizsgálata
19 200 Ft
ab) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 15 600 Ft
b) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata
ba) az egészségi alkalmasság első vizsgálata
12 000 Ft
bb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 9 700 Ft
c) III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata
ca) az egészségi alkalmasság első vizsgálata
9 700 Ft
cb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 7 200 Ft
10. Igazságügyi szakértői tevékenység kivételével jogszabály által elrendelt vagy egyéb háziorvosi, orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából kerül sor 7 200 Ft
11. Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata 9 700 Ft
12. Hivatásos sportolók további sportegészségügyi szakvizsgálata Az adott ellátásnak
a közfinanszírozásban érvényesíthető díja
13. Repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat
a) 1. egészségügyi osztály
aa) első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 28 700 Ft
ab) időszakos vizsgálat 16 100 Ft
b) 2. egészségügyi osztály
ba) első, illetve kibővített (terheléses EKG vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 13 800 Ft
bb) időszakos vizsgálat 9 200 Ft
c) 3. egészségügyi osztály
ca) első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 28 700 Ft
cb) időszakos vizsgálat 16 100 Ft
14. Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.
1 700 Ft
15. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése
a) közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény esetén 1900 Ft/fő/eset
b) a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtásához szükséges szakvélemény esetén
1900 Ft/fő/eset
c) az a) és a b) pontban nem említett esetben
3300 Ft/fő/eset
16. Járványügyi érdekből nem kötelező védőoltással történő immunizálás, kivéve
a) a térítésmentes védőoltással történő immunizálást és
b) – az a) pont hatálya alá nem tartozó körben is – a pneumococcus és az influenza megbetegedés elleni immunizálást
2 000 Ft


Utazási költségtérítés

A páciensek jogosultak az egészségügyi alapból finanszírozott egészségügyi ellátás igénybevételéhez szükséges utazási költség megtérítésére. A részletes szabályokat az OEP honlapján érhetik el az alábbi úton:
1. www.oep.hu
2. lakossági oldalak
3. bal oldalon: Ellátások Magyarországon
4. középen az ellátások betegség esetére részben - jelenleg piros színnel - utazási költségtérítés címszó alatt.


2000 Szentendre,
Bükkös part 27.
Tel.: 06-26/311-997
E-mail: info@doktorha.hu

Aktuális

November 1-től indul az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér

Tisztelt Pácienseink! Hosszú, saját megfogalmazású szöveg helyett csatolom az adott honlap linkjét, ahol minden hasznos információt elolvashatnak az új rendszerről.

Tovább »

Ismét itt az influenza szezon!

Tisztelt Pácienseink! 2017. október 11-től elérhetőek az ingyenes és térítés ellenében igénybe vehető influenza elleni védőoltások!!

Tovább »
További aktualitások »